|
|
 |
Előszó |
|
|
|
A logikai játékok
fejlődését két markáns irányzat egymásmellettisége
jellemzi. Kezdetektől léteztek olyan logikai
játékok, melyek voltaképp történet nélküli
társasjátékok (táblás játékok, kártyajátékok,
stb.) adaptáció voltak, ezzel párhuzamosan
készültek olyan logikai programok is,
amelyek -igaz, igen egyszerű, amolyan
"kulisszaszerű" - történettel rendelkeztek. Ez
utóbbi logikai játékok intellektuális magva
gyakran látványos, dinamikus környezetbe
ágyazódott, és ezekben a programokban igen fontos
szerepe volt az ügyességnek is. Ide tartozik a
korai logikai játékok közül pl.a Boulderdash sorozat,
melyben főhősünkkel gyémántokat kellett
összegyűjteni egy föld alatti labirintusból oly
módon, hogy elkerüljük a mozgásunk során keletkező
üregek beomlását. Ugyancsak az ügyességi és a
logiai játékok között állnak félúton azok a
különféle, sakkhoz hasonló táblás programok,
melyekben a taktika mellett a reflexeknek is nagy
szerep jutott - ilyen, korai játék volt pl. az
Archon.
 A nyolcvanas évek vége felé kezdenek
megszaporodni azok a logikai játékok, ahol egyre
nagyobb hangsúly helyeződik a történetre. Iyen pl.
a Goblins!
sorozat, vagy a Sierra féle Castle of Dr. Brain. A
szaksajtó ezeket a játékokat tévesen
kalandjátékoknak nevezi, akárcsak a CD-Rom korszak
elején óriási népszerűségnek örvendő 7th. Guest, Myst klónokat. Mint már
többször hangsúlyoztuk, ezeket a játékokat logikai
programoknak tekintjük, hiszen a lényegük
különféle bonyolult logikai feladványok megoldása,
és a történetnek voltaképp nincs más szerepe, mint
ezeknek a szigetszerűen jelentkező puzzle
elemeknek az összefűzése.
|
|
|
|  |
|
