A kezdetek
Kísérletek a digitális kép alkalmazására
Az interaktív mozi csődje
  A kezdetek

A számítógépes játékok és a filmek közti kapcsolat mára egyre szorosabbá válik, hiszen a Mortal Kombat nagy sikere óta egyre gyakorabban fordul elő, hogy számítógépes, vagy video-sikerjátékokból filmet készítenek. (E sorok írásakor éppen a Tomb Raider filmváltozata készül). A nyolcvanas években azonban még sokkal egyoldalúbb volt ez a viszony, és bár előfordult, hogy híresvideojáték valamilyen filmet inspirált (a Warner pl . filmet forgatott a Mario Bros c. játékból Bob Hoskins és Dennis Hoper főszereplésével), inkább a játékok igyekeztek "másolni" a filmeket. Ez a jelenség messze túlmutatott azon, hogy bizonyos sikerfilmeket "átjátékosíttottak": bár rengeteg sikerjáték készült nagy mozislágerekből (pl. Ghostbusters, Labyrinth, Rambo)  a számítógépes játékok és a mozi egymásratalálásának legérdekesebb aspektusa mégis az, hogyan próbáltak filmszerűbbekké vállni a programok.A folyamat legelső lépcsőfokát azok a rövid kis inrók jelzik, amelyek a játékok kezdőképeiből fejlődtek ki, és néhány másdoperces "hangulatcsinálással" igyekeztek előrevetítetni - illetve felerősíteni - a program hangulatát. A Kingsoft House of Usher című, Poe műből készült 1983-as platformjátéka az egyik legkorábbi, és legszebb példa az intrók alkalmazására: a játék elején azt láthatjuk, amint a főhősünk kocsijától elindul a kísértetház felé az éjszakai, borzongató hangulatú tájban. Ugyancsak a játékos idegeit akarta borzolni a Rocky Horror Picture Show rövidke intrója, ahol - a fimhez hasonlóan - a villámfényben kísértetiesen kirajzolódó házat pillantjuk meg .  A Gates of Dawn című akció-kalandjáték egy veszélyekkel teli kastéyban játszódott, s a program intrójában főhősünk távolodó sziluettjét láttuk, amit az lassan feloldódik az épületbe vezető kapu fényében. A Lucarts '85-ös Labyrinth-je igen meglepő és ötletes filmes poént tartalmazott: a játék grafika nélküli szöveges programként indult, azonban amikor megvettük a mozijegyet, és beültünk a Labyrinth című filmre, hírtelen megpillantuttunk egy mozivásznat, onnan pedig David Bowie köszönt ránkt: a manókirály néhány keresetlen szót intézett hozzánk, aztán birodalmába "repített" minket.
Ha végignézzük ezeket a korai kísérleteket, láthatjuk, hogy az intró szinte kívétel nélkül a valós világból  a "mesevilágba", "másik dimenzióba" való bejutását vezetik át. Az intrók megjelenésével együtt egyre gyakoribb jelenség lesz az is, hogy a játékok elején rövid stáblistát látunk, amely a játék készítőinek neveit vonultatja fel.
    A játékok filmszerübbé válásának következő lépcsőfoka az volt, amikor  a mozgóképbetét már nem csak a játék elején, hanem közben is felbukkan.  Az egyik legelső ilyen program a Brouderbound Karateka c. beat'em-up játéka volt. A kívételesen szép animációjú programban az volt a feladatunk, hogy elrabolt kedvesünket megmentsük az őt fogvatartó shogun palotájából.. Amikor egy-egy "lépcsőfokkal" közelebb kerültünk szerelmünkhöz "párhuzamos montázs" szerűen rövid bejátszásokat láthattunk, amely a palota belsejében történt eseményekről tudósított minket.
    A számítógépes játékok fimszerű hatásainak kikísérletezésében a legnagyobb elismerés kétségtelenül a Cinemaware céget, annak is első játékát, a Defender of the Crown-t illeti. A Cinemaware már a nevével is reflektált a mozira, játákaik pedig - melyeket gyakran különböző filmek ihlették meg - tele voltak varázslatos hangulatú, akkoriban meglepően hosszúnak számító inzertekkel. A játékos valóban úgy érezte, hogy egy interaktív mozi részese, azonban sosem volt "kirekesztve" a programból, a filmes betétek inkább csak kiegészítették a játékot, nem igyekeztek helyettesíteni azt.
 
 


Real Audio Clip


Defender of the Crown:
lovagi torna

 


 Defender of the Crown:
Nőmentés



A filmes formanyelv felé kacsintgató játékok fejlődésében fontos lépcsőfok volt a Delphine cég Another Word cimű programja, amely helyenként meghökkentő szemszögbeállitásokat, "alternatív kameramozgásokat"  alkalmazott. Az Infrogames cég pár évvel késöbbi Alone in the Dark  cimű programja valósággal tobzódott már a filmes szemszögváltásokban: a játékot összesen kilencfajta szemszögbeállításból látthattuk, és ez a vizuális parádé meghökkentő volt ugyan, de bizonyos tekintetben erősen öncélúvá vált, és nem kevés bosszúságot okozott a játékosoknak, hiszen a gyakran változó "kameraállás" néha erősen megzavarta, lassitotta az akciójeleneteket. A kamera a Delhine cég egy másik játékában, a Fade to Black-ben szakadt el végleg rögzített pozíciójától, s itt már szabadon követte a játékos mozgását, mintegy siklott utána.
 
 


Real Audio Clip


Another World-Intro

 
 


Another World-üldözés

 Another World - börtön

Another World - szökés a börtönből

letölthető játékok
letölthető zenék
letölthető filmek
elmélet
cikkek
linkek
 
segítség
kapcsolat
impresszum