|
|
 |
Kísérletek a digitális kép alkalmazására |
Az intrók, és a filmes inzertek megjelenésével
és eluralkodásával párhuzamosan egy másik
jelenség is lejátszódott, nevezetesen a digitális
kép felhasználására tett kísérlet.Ez
eleinte inkább csak egy-egy kisméteű grafikai ablakot
jelent - (pl. a főhős arcképe a menűben)
később azonban születtek olyan programok is, melyek
a rajzolt és digitalizált hátterek vegyítésével
próbálkoztak: míg például az 1987-es
"War
in the Middle Earth" cimű, Tolkien regénye alaján
készített stratégiai-kalandjátékban,
s az 1987-es
"The Three Musketeers"-ben
a rajzolt szereplők valós háttérben jelentek
meg, addig a Mean Street
készítői épphogy
 rajzolt játékkörnyezetbe helyeztek animált digitalizált
szereplőket, így próbálván
"életre kelteni" őket. Az első olyan kalandprogram,
melyben az egész játék során digitalizált
szereplőt irányithattunk, a H.G. Giger ihlette világban
játszódó Dark Seed volt.
A programozókat a nyolcvanas évek
végén, kilencvenes évek elején egyre intenzívebben
foglalkoztatja a két, mindezidáig párhuzamosan folyó
kísérlet, vagyis az inzert, és a digitális
kép összekapcsolása. Ez, a nagy helyigény miatt
eleinte elég sziszifuszi munkának bizonyult, s csak egészen
rövid jelenetek formájában realizálódhatott.
Az Infrogames 1990-esEternam
cimű programjának elején és végén
például az intergalaktikus tanácsadónk, egy meglehetősen
dekoratív hölgy pár másodpercben tájékoztat
minket küldetésünk céljáról, illetve
eredményességéről/eredménytelenségéről;
hasonlóan rövid mozdókép-epizódokat tartalmazott
az 1990-es Prophecy of the Ween,
a
Lost
in Time, vagy a
Dynamix cég
Heart
of China
cimű játéka.
|
|
|  |
|
;void(0);)
